2013. július 12., péntek 20:55

Kockázatos a magyar gázkincs kitermelése?

Írta: 
Értékelés:
(3 szavazat)

Részletek a cikkből vagy összefoglaló ismertetés (abstract)

Kockázatos a magyar gázkincs kitermelése?

A palagáz kitermelése kiemelt környezeti kockázatot jelent – írta kérdéseinkre küldött válaszában a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája. Múlt héten szakértők nyilatkozatai alapján arról írtunk, hogy Magyarország elképesztő mennyiségű gázvagyonnal rendelkezik – ezek kutatáshoz, kitermeléshez azonban a környezetvédelmi hatóság nem ad engedélyt.

Mint cikkünkben szerepelt: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) adatai szerint 3563 milliárd köbméter a magyar földtani gázvagyon, és ebből 2393 milliárd köbméter a kitermelhető készlet – miközben jelenleg 10 milliárd köbméter az ország éves földgáz fogyasztása. Ennek az óriási mennyiségnek a döntő többsége azonban „nem hagyományos” földgáz (a köznyelvben palagázként terjedt el). Ebbe a kategóriába tartozik a sajtóban csak „makói gázkincsként” emlegetett földgáz készlet is. Ezzel nem csak az a probléma, hogy egyelőre kérdéseket vet fel a kitermelés gazdaságossága, hanem az is, hogy a zöldhatóság – környezetvédelmi aggályokra hivatkozva – nem ad engedélyt a kutatáshoz, illetve a kitermeléshez. Ezen kívül nem csak a palagáz, hanem a hagyományos szénhidrogének felkutatását is nehezíti, hogy 2010 októberétől az MBFH az ország teljes területét zárttá nyilvánította, mondván, hogy új koncessziós rendszert fognak kidolgozni a kutatási területekhez való hozzájutás szabályozására. Ez azonban nem történt meg, így a „befagyó” hazai olajipar szereplői egyre türelmetlenebbek – élen a Mol-lal.

Az olajipar panasza

Ami a környezetvédelmi aggályokat illeti, cikkünkben Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár elmondta, ezeket a veszélyeket az olajszakma számtalanszor cáfolta, sőt, arra is készek voltak, hogy a környezetvédelmi hatósággal közösen alakítsák ki azt a feltételrendszert, amely a környezet számára legnagyobb biztonságot garantálja. „Úgy tűnik azonban, hogy ehhez a közös munkához nincsenek megfelelő szakemberek a zöldhatóságnál, ezért inkább a tiltásra teszik a hangsúlyt, mint a szabályozásra és az ellenőrzése” – jelentette ki Holoda Attila.

Szabó György, a „makói gázkincs” kutatását végző Falcon Oil & Gas Ltd. magyar leánycége, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt, hogy azt a technológiát – rétegrepesztés –, amellyel ők is dolgoznának, 50 éve alkalmazzák világszerte, így Magyarországon is. A rétegrepesztés során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával a kőzetrétegben mikrorepedéseket hoznak létre, utat nyitva az apró kőzetpórusokban csapdázódott szénhidrogének fúrólyukba való áramlásához. Az aggodalmak arról szólnak, hogy a besajtolt vízben rákkeltő vegyszer van, amely bejuthat az ivóvízbázisba. A magyarázatok szerint azonban az ivóvízbázis jóval magasabban van, mint a gázréteg, a kutak pedig zárt rendszerek, „menet közben” kizárt, hogy víz távozzon belőle, hiszen ebben az esetben a gáz is „szökne”.

A vidékfejlesztés válaszol

Ezzel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Környezetügyért Felelős Államtitkárságához, ahonnan egy héttel később, már cikkünk megjelenését követően kaptunk választ. Mint a VM sajtóirodája írja: „A palagáz kitermelésére alkalmas technológia viszonylag új, alkalmazásával kapcsolatban még európai uniós szinten is igen kevés konkrét gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. Európában a legkomolyabb kísérletek eddig Lengyelországban voltak, de ott is vegyesek a tapasztalatok. Az azonban már jelenleg is ismert, hogy a palagáz kitermelése kiemelt környezeti kockázatot jelent”.

Hozzáteszik: a felhasznált vegyszerek elsősorban az ivóvízbázisra jelentenek kockázatot, illetve azok használat utáni kezelése, tárolása is további problémát jelent. Egy európai parlamenti,  2011-ben készült tanulmány szerint a repesztő folyadék 2 százalékban kémiai anyagokat tartalmaz, amelyek között mérgező, allergén, mutagén és rákkeltő, továbbá a környezetet kárósító anyagok is vannak. Mindezekre tekintettel az Európai Bizottság a nem hagyományos szénhidrogének kutatására és kitermelése környezeti kockázataival kapcsolatos tagállami egyeztetésekre ad-hoc technikai munkacsoportot hozott létre.

A VM sajtóirodájának információi szerint egyes tagállamokban (pl. Ausztria) már jelenleg környezeti hatásvizsgálat köteles a nem konvencionális szénhidrogének kitermelése. Más országokban (Hollandia, Luxemburg, Bulgária) a termelésnek ezt a módját betiltották. Franciaországban a rétegrepesztéses technológia bányászati törvény szerinti betiltásával tiltják a nem konvencionális szénhidrogének kitermelést, Németországban pedig vízbázis védőövezetén vezettek be rá tilalmat.

Makói gázkincs – letiltva

Azzal kapcsolatban, hogy a miért nem kaphatott szakhatósági hozzájárulást a „makói gázkincset” kutató vállalat, azt válaszolták: a cég „a környezetvédelmi hatóság többszöri hiánypótlási felhívása ellenére sem támasztotta alá kellőképpen sem a természetes víz használatával végzett rétegrepesztéses technológia, sem pedig a kitámasztó anyag nélküli rétegrepesztés alkalmazhatóságát. Mindezek alapján, az Európai Parlament vonatkozó tanulmányára figyelemmel, valamint tekintettel a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényre „az illetékes Főfelügyelőségnek nem állt módjában megadni a szakhatósági hozzájárulást az új kutak létesítéséhez.”

További információk

  • A cikk felküldőjének megjegyzései a cikkhez:

    Reméljük, évek múlva, további érdekek és erők fellépésekor sem "áll módjukban megadni a szakhatósági hozzájárulást az új kutak létesítéséhez."

Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!