2013. július 27., szombat 19:31

A magyarok értékrendje

Írta: 
Értékelés:
(1 szavazat)

Részletek a cikkből vagy összefoglaló ismertetés (abstract)

A magyar társadalom magáról alkotott képmása alapján mi a nyugati kultúrához közel állónak gondoljuk magunkat, nyitottnak és a régi hagyományok őrzőjének. Ehhez képest egy pár éve elvégzett tudományos kutatás szerint (Tárki, 2009) - amely azt vizsgálta a World Values Survey keretén belül, hogy az egyes társadalmakban milyen az együttműködést szabályozó normarendszer tartalma (az értékrendszert inkább tradicionális tekintély vagy inkább világi-racionális tekintély uralja) és ereje (a társadalom működését mennyire szervezik/hatják át vallási, családi és nemzeti kötelékek) - a magyar értékszerkezetet kevésbé jellemzi a tekintélyelv és a hagyományos közösségek ereje, mint a hasonló fejlettségű más társadalmakét és sok tekintetben egy a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként jellemezhető. Ezek alapján a magyar gondolkodásmód a nyugati kultúra magjától távol, az ortodox kultúrához közel helyezkedik el és közelebb áll az olyan országokhoz, mint Bulgária, Moldova, Ukrajna vagy akár Oroszország, mint Szlovénia vagy a nyugat európai országok nagy többsége.

Kevés olyan politikatudományi elmélet született az elmúlt években, amely akkora visszhangot váltott volna ki a közvéleményben, mint Ronald Inglehart chicagói professzor értékelmélete. A teória lényege, hogy kérdőíves kutatások alapján egy-egy ország elhelyezhető egy koordinátarendszerben, amelynek vízszintes tengelyét a nyitott/zárt gondolkodás, a függőlegeset pedig a tradicionális/racionális (vallásos/nem vallásos) világkép jelenti.

A kutatások szerint Magyarországra leginkább az jellemző, hogy nem fontos a szabadság, az érdekérvényesítés és az önállóság, nincs tolerancia a mássággal szemben. Rendkívül alacsony a politikai intézmények iránti bizalom, ami viszont szöges ellentétben van azzal az elvárással, hogy az állam oldja meg a problémáink többségét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy egy fiktív (nem létező) intézményben (lásd az ábrán a "Nemzeti Közpénzügyi Hatóság") a magyar emberek jobban megbíznak, mint a magyar jogrendszerben, szakszervezetekben, magyar sajtóban, országgyűlésben, politikusokban és a kormányban. A magyar közvélemény nemzetközi összehasonlításban is megengedőbb a normaszegő viselkedésekkel szemben, mint például a környező országoké és ez nem sokat változott az elmúlt évtizedben sem.

A kutatási eredmények rávilágítanak, hogy maga a korrupció ténye miért nem vált ki társadalmi felháborodást és leginkább csak az zavar egyes embereket, hogy miért éppen ők maradnának ki belőle.

A családon belüli, valamint betegek és fogyatékkal élők, az idősek, szomszédok és a bevándorlok felé gyakorolt segítségnyújtás Magyarországon a legalacsonyabb az európai országok között. Az együttműködést a magyarok egyáltalán nem értékelik. A világ több mint ötven országával összehasonlítva a magyarok vannak a leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdasági tevékenység során az egyes szereplők csak egymás rovására érvényesülhetnek.

A sikeres Magyarország legnagyobb kerékkötője nem az idegen karvalytőke, hanem a magyar társadalom mentalitása.

A szólásszabadság védelmét társadalmunk egyáltalán nem érzi fontosnak, alacsony az egymásba vetett bizalom szintje, a véleménynyilvánítás szempontjából rendkívül passzívak vagyunk. A tolerancia kérdésében is messze esnek vélekedéseink a nyugati liberális demokráciákéitól, és a többség nem hiszi, hogy érdemi befolyással lehet sorsa alakítására.

További információk

  • A cikk felküldőjének megjegyzései a cikkhez:

    A World Values Survey (Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat) szervezésében 1981-től több hullámban végeztek különböző országokban kutatást az értékrendre és gondolkodásmódra vonatkozóan, Magyarország valamennyi vizsgálatnak tárgya volt. Az eredmények alapján zárt, magába forduló társadalomként Bulgáriához, Ukrajnához, Oroszországhoz állunk közel. Olyan a társadalmunk és politikai kultúránk, amilyent vágyaink szerint megteremtettünk magunknak. Valóságunk megkonstruálásában egyforma erők működnek egyéni és társadalmi szinten is.

Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!