2013. február 05., kedd 14:39

Az Anonymous-hackercsoport és a profitvilág

Írta: 
Értékelés:
(0 szavazat)

Részletek a cikkből vagy összefoglaló ismertetés (abstract)

Mindenekelőtt az előzmény-cikk, ami után sokkal érthetőbbek az alábbiak:

http://index.hu/tudomany/2013/01/19/vegre_szabad_lesz_a_tudas/

Az abstract-ből rövid rész:

A jelenlegi tudományos publikációs rendszer a nyomtatott sajtó korából származik, miközben rengeteg dolog megváltozott. Az újságok és a kiadók sokat profitálnak, és bár a megjelent cikkeket ironikusan publikációnak hívjuk, a kutatók és a tudásra szomjazók falakba ütköznek...

---------------------------------------------------

A hekkercsoport és a bankrendszer ügye ezek után részletesen:

Aaron Schwartz internetes aktivista nagy port kavaró öngyilkossága után az Anonymous hekkerkollektíva bosszút esküdött. Hogy az információszabadságért küzdő, és a tudományos folyóiratok publikálási szokásai ellen tüntető, ezek miatt több százezer oldalnyi tanulmányt ellopó és illegálisan közzétevő Schwartz pontosan miért is lett öngyilkos, és hogy emiatt az Anonymous miért éppen az amerikai bankrendszeren állt bosszút, egyaránt elég homályos. Az mindenesetre biztos, hogy a hekkerek az Operation Last Resort (utolsó menedék hadművelet) akciójának eredményeképpen négyezer magas rangú banki tisztségviselő személyes adatai kerültek ki az internetre.

Az Anonymous által összegyűjtött személyes adatok valószínűleg az amerikai jegybank számítógépeiről származnak, de hogy ki, hová és mikor tört be a megszerzésükért, azt egyelőre nem tudni. A személyes adatok amerikai bankok felső vezetőihez tartoznak, elnöki, alelnöki, igazgatói, igazgatóhelyettesi szinteken. A nyilvánosságra került adatok között nevek, lakcímek, mobilszámok, emailcímek, kódolt jelszavak, és az illetők számítógépeinek ip-címei szerepelnek. Az első hírek szerint az adatok valódiak, a bloggerek és újságírók által felhívott telefonszámokat valóban a bankvezérek vették fel.

Az Anonymous egészen arcátlan módon a személyes információkat egy feltört amerikai kormányzati weboldalon tette közzé, ahol azok nyolc órán keresztül voltak elérhetők, mielőtt a rendszergazdák kapcsoltak volna, és levágták volna az internetről a szervert. A http://acjic.alabama.gov/documents/oops-we-did-it-again.html Google cache azonban máig őrzi az adatbázist, ami persze rengeteg más helyen is megjelent azóta a neten.

 

További információk

  • A cikk felküldőjének megjegyzései a cikkhez:

    Sok-sok kérdés vetődik fel. A lényeg azonban a jónéhány tisztázatlan dolgon túl talán inkább arrafelé van, hogy magas tisztségszintű emberek személyes adatainak nyilvánosságra hozatala (kísérő kommunikációval vagy anélkül) mire alkalmas és mire nem. A jó magyar pulikutya kevés eszközzel is okosan terelni tud egy egész nyájat. Egy vip-csoport persze nem birkákból áll, nem annak megfelelő viselkedés várható - bár a homo sapiens, minden látszat és önhit ellenére, mégiscsak eléggé megragadt a csoportviselkedés utánzásának szintjén.

    Tehát: ha például egy hackercsoport befolyásolni szeretné az emberiség életét, mi célszerű és miért?
    És akkor még hátra van a legnehezebb kérdés: mit tekintsünk konstruktív és mit destruktív hatásnak, befolyásnak?

    Valójában eredetileg csak érdekességként, kommentár nélkül fel akartam tenni, ez így kissé túl filozófikus lett.

Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!