2013. április 09., kedd 22:49

Magyarország a visegrádi négyek közti összehasonlításokban

Írta: 
Értékelés:
(3 szavazat)

Részletek a cikkből vagy összefoglaló ismertetés (abstract)

Isten hozott Közép-Európa szegényházában!
2013. január 18. Szerző: Nagy Gergő

...az Eurostat egyik statisztikája szerint a magyar állampolgárok több mint 75 százaléka – a társadalom háromnegyede – egyáltalán nem tudna mit kezdeni egy váratlan kiadás esetén. Lengyelország esetében ez a mutató 55, Csehország és Szlovákia esetében pedig 40 százalék alatt áll. Ezzel mind a négy ország elmarad a 36 százalékos EU-átlagtól, ám megdöbbentő, hogy arányait tekintve mintegy kétszer annyi magyar nem tud megbirkózni egy váratlanul beeső pluszkiadással, mint szlovák, vagy cseh.

 GDP:

A V4-ek 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012* 2005-2012
Csehország 6,8 7,0 5,7 3,1 -4,5 2,5 1,9 -1,3 22,3
Lengyelország 3,6 6,2 6,8 5,1 1,6 3,9 4,3 2,4 39,2
Magyarország 4,0 3,9 0,1 0,9 -6,8 1,3 1,6 -1,2 3,5
Szlovákia 6,7 8,3 10,5 5,8 -4,9 4,4 3,2 2,6 41,8

Átlagbérek:

A V4-ek nettó bruttó dátum
Csehország 1056 1222 2012 harmadik negyedéve
Lengyelország 759 1061 2012 harmadik negyedéve
Magyarország 646 962 2012. október
Szlovákia 811 980 2012 harmadik negyedéve

...a cseh átlagbérek 63 százalékkal magasabbak, mint a hazai bérek, Szlovákiában – ahol a bruttó bér szinte megegyezik a magyarral – pedig 25 százalékkal keres többet nettóban egy átlagszlovák, mint egy átlagmagyar.

...Míg Lengyelországban a növekvő gazdaság és bérek következtében megindult a korábban milliókat megmozgató lengyel kivándorlók visszaáramlása, addig Magyarországot az utóbbi években folyamatosan, egyre erősödő hullámokban hagyják el a polgárok.

...Az Eurostat statisztikája szerint 2011-ben a magyar társadalom 23 százaléka súlyos anyagi nélkülözést élt meg. ... Szlovákiában ennél kisebb a súlyos anyagi szegénységben élők hányada (10 százalék), Csehország mutatója (6 százalék) pedig közelíti a nyugat-európai átlagot. A komoly munkanélküliséggel küzdő Lengyelországban is sikerült jelentős eredményeket elérni, 2005 óta majdnem harmadára csökkent ez a mutató, 2011-ben 13 százalékon állt.

További információk

  • A cikk felküldőjének megjegyzései a cikkhez:

    Részemről nem a GDP az "Isten". Ld. bhutani életminőség-modell (uezen a honlapon idézve).
    Sokkal fontosabb a társadalomnak az a fajta (együtt-)működőképessége, aminek az alapjai a társadalmi igazságérzet, bizalom-szint, stb.
    De a fenti mutatók IS azért olyan pocsékok, mert az alapokat tönkretették (fentről) és hagyták tönkretenni (a bázison élők, kellő tartás és ellenkoncepció híján).

    A kiút- és megoldáskeresés a lényeg persze. Ha volna ilyen, jó lenne valósnak látni.

    Olvasom például a Pax Romana meghívóját a következő konferenciájukra. Szép és messzemenően impotens elméleti napirend.

    Mi különböztet meg egy potens iránymutató és (társadalom-)kristályosodási magot az okosan hümmögő (és egyébként bármilyen jószándékú, de erőtlen, életképtelen) elméletieskedőktől?

    Felteszek még egy cikket, 1848 legelejéről, amikor még NEM merült fel a fegyveres szabadságharc...

Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!